Épületek mint erőforrásraktárak Interjú Lasse Linddel

Aki a jövő számára épít, az nem hagyhatja figyelmen kívül a múltat, tanácsolja Lasse Lind, a koppenhágai 3XN architects fenntarthatósági szakértője.

Mi is valójában a „zöld” épület?

Számomra ez viszonylag egyértelmű: egy „zöld” épület környezetre gyakorolt káros hatása kisebb, mint egy hagyományos épületé, mert például alacsony CO2-kibocsátású anyagokat használtak fel az építése során, mert az épületben energiahatékony technológiákat alkalmaznak, mert vizet takarítanak meg és főleg, mert ellenőrizhető az ökológiai teljesítménye.

Ilyen szempontból Ön milyen jelentőséget tulajdonít az ökológiai adatoknak?

A környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD) egy adott termékre vonatkozó életciklus-értékelési adatokat tartalmaznak, amelyeket – átlátható, ökológiai termékadatokról lévén szó – közös nyelvként használnak a szakmában. Ezek a nyilatkozatok segítenek a termékek összehasonlításában és értékelésében, valamint a teljesítményük mérésében. Öt-tíz évvel ezelőtt a vállalatok ritkán tudták megmondani, hogy pontosan miből készülnek a termékeik. Olyan ez, mintha egy élelmiszergyártó nem tudná, hogy mi van a termékében! Senki nem enne ilyen ételeket. Szívesen használom ezt a hasonlatot, mert úgy gondolom, hogy az átláthatóság az építőiparban is fontos.

3XN Architects

Önök a körforgásos gazdaság koncepciójára specializálódtak. Mi ennek a lényege?

A körforgásos gazdaságban időbeli szempontból vizsgáljuk az anyagokat: hogyan használták őket a múltban és hogyan fogják használni a jövőben? A körforgásos gazdaság alapvetően azon az elven alapul, ahogyan a természet is működik: a természetben nincs hulladék, csak erőforrás. A fáról lehullott levél nem szemét, hanem táplálék az állatok és rovarok számára. A természet csak zárt ciklusokat ismer. A körforgásos gazdaságnak is ez a lényege.

Jelenleg azonban a körforgásos gazdaság inkább kísérlet, mint a hétköznapok része.

Érdekes módon a körforgáson alapuló koncepció nem új és már a kísérleti szakaszon is túl van. Ha közelebbről megnézzük a régi faházakat, láthatjuk, hogy többnyire pontosan ezen elv szerint épültek. A múltban az emberek már csak gazdasági okokból is takarékosan bántak az erőforrásokkal és az új épületekhez régi építőelemeket és anyagokat használtak fel. Ez az elv Európában szinte mindenütt tetten érhető.

Milyen új kérdésekkel szembesülnek az építészek és a tervezők a körforgásos gazdaság vonatkozásában?

Kihívást jelent úgy megtervezni egy épületet, hogy az alkalmas legyen a rugalmas használatra. Ez nagyon összetett, időigényes tervezést igényel. Manapság hajlamosak vagyunk arra, hogy az épületeket egy adott helyzethez építsük – például egy középosztálybeli kisgyermekes család igényeit szem előtt tartva. De honnan tudhatnánk, hogy mire lesz szüksége egy középosztálybeli családnak 30 év múlva? Ha azonban a régi épületekre – például a régi koppenhágai raktárcsarnokokra – gondolunk, azt látjuk, hogy már az alapszerkezetük is többféle felhasználási módot tesz lehetővé. Egy ilyen szemlélet gyökeresen megváltoztatja az építészek munkáját.

Mit jelent ez a változás az épületgépész vállalatok számára?

Az épületgépész vállalatok ugyanazokkal a tendenciákkal szembesülnek, mint az építőipar minden más szereplője. Fontos, hogy olyan egészséges, energiahatékony termékeket és megoldásokat fejlesszenek, amelyek kímélik az erőforrásokat – az építőanyagokat, az energiát és a vizet egyaránt. Egyre gyakrabban foglalkozunk olyan kérdésekkel, hogy „Hogyan készül ez a termék?” „Mennyire tartós – meg tudom javítani vagy van lehetőség az újrahasznosítására?”

Milyen mértékben járul hozzá a digitalizáció a fenntartható építőiparhoz?

A digitalizáció valójában a fenntartható építőipar előfeltétele. Az anyagok és termékek életciklusának megtervezéséhez adatinfrastruktúrára van szükség. Az összes részletes információt tartalmazó anyagútlevél vagy épület útlevél azonban csak digitálisan működhet. Mivel ennek a folyamatnak még csak az elején járunk, még fontosabb, hogy felhasználóbarát eszközöket fejlesszünk ki.

Lasse Lind építész a GXN és a 3XN architects partnereként tanácsadást nyújt. Lasse Lind Prágában, Damaszkuszban és a hovedstadeni Royal Danish Academy – Architecture intézményében tanult, majd az építőiparban a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság kérdéseire specializálódott. A szakember ezenkívül a göteborgi Chalmers University of Technology vendégtanára.