Épületek, amelyek nem tartanak örökké Körforgásos építés mint rendszer
Az épületek többsége nem az örökkévalóságnak készül. Michel Baars környezetmérnök és vállalkozó számára ez a felismerés jelenti a körforgásos építés kiindulópontját. Az általa vezetett Moos lakásépítő vállalat célja, hogy a gyakorlatban is alkalmazza ezt a szemléletet.
Baars úr, Ön már hosszú évek óta foglalkozik a körforgásos gazdaság építőipari alkalmazásával. Mi volt Önre a legnagyobb hatással?
Michel Baars: Kezdetben ingatlantulajdonosoknak adtam tanácsot energiahatékonysági és fenntartható építési kérdésekben. Közben egyre világosabbá vált számomra, hogy az épületek életciklusa sokszor jóval rövidebb, mint gondolnánk: Az irodaházakat gyakran már 25 év után lebontják, a kórházakat nagyjából 50 év után, a szociális bérlakásokat pedig körülbelül 60 év után. Ennek ellenére még mindig úgy tervezzük az épületeket, mintha örökké tartanának. A döntő szemléletváltást a második cégem hozta, amely bontási és anyag-visszanyerési projektekre szakosodott. Ott nem egyszerűen lebontottuk az épületeket, hanem célzottan visszanyertük és újrahasznosíthatóvá tettük az anyagokat. Ekkor vált világossá számomra, hogy ha az épületek nem az örökkévalóságnak készülnek, akkor már kezdettől fogva másképp kell gondolnunk rájuk.
Ez a lényege a körforgásos és moduláris építésnek?
Michel Baars: Pontosan. Az egyes elemeket intelligensen újrakombináljuk. Úgy tervezzük az épületeket, hogy idővel is megőrizzék értéküket – egészben, moduláris egységekként vagy akár azok részeiként. Az is fontos, hogy az épületek alkalmazkodni tudjanak az új igényekhez és helyszínekhez.
Ez az, amit a harmadik cége, a Moos is képvisel?
Michel Baars: Igen. Moduláris lakóépületeket fejlesztünk és gyártunk a szociális bérlakásszektor számára. Hollandiában ugyanis sok épület csak ideiglenes engedéllyel rendelkezik. Ezért következetesen úgy tervezünk, hogy az épületek szétszerelhetők, majd máshol újra összeállíthatók és felépíthetők legyenek. Ehhez alapvető fontosságú, hogy már kezdettől fogva rendszerben gondolkodjunk a szerkezetről, a kapcsolati technológiáról és a logisztikáról.
Hogyan alakítja át ez a fajta építés az építőipart?
Michel Baars: A legnagyobb változás a gyártást érinti. A jövőben a mainál is több elemet gyártanak majd előre ipari körülmények között – például tetőket, fürdőszobákat vagy akár teljes helyiségmodulokat. Ez új kérdéseket vet fel, például: Hogyan történik a felújítás és a korszerűsítés egy moduláris rendszerben? Hogyan lehet a lehető leghatékonyabban kicserélni az egyes elemeket? Partnereinkkel együttműködve pontosan ezekre a kérdésekre dolgozunk ki megoldásokat.
Mit jelent a moduláris, körforgásos építés az építészek számára?
Michel Baars: Amikor a fiam legózik, először a dobozon látható útmutató alapján épít, majd szabadon, a saját elképzelései szerint alkot. Én is így tekintek a körforgásos, moduláris építésre: Ehhez kreativitásra, rendszerszintű gondolkodásra és a szerkezetek alapos ismeretére van szükség. A szabványosítás nem a design ellentéte, hanem annak alapja. Az építészek számára ez nem korlát, hanem alkotói lehetőség.
